A Pécsi Evangélikus Gyülekezet története

.

Pécs elsőrendű kultúrájánál fogva a legkedvezőbb talaj volt az egyházi reform-eszmék befogadására és meggyökeresedésére.

A Németországból jött reformáció tanai fogékony hívekre leltek, Pécsett is gyorsan terjedt a protestantizmus. 

Feltehetőleg az 1540-es esztendőkben a híveknek volt egyházi szervezetük és evangélikus iskola is működött itt. A törökök kiűzése után az evangélikus egyház nem tarthatta magát fenn. Lipót idejében a római katolikus papság hatalmának tetőfokára, a protestánsok pedig szomorú sorsra jutottak hazánkban. Az evangélikus vallás újbóli elterjedése Baranyában a XIX. század első éveire esik. Az első telepes 1804-ben jött Magyarbólyba. 1815-ben többen követték, magukkal hozva a német ajkú evangélikus ősöktől örökölt egyházias lelkületet. 1845. szeptember 29-én tartott pécsi kongregáció kimondta, hogy Magyarbóly az országos törvények értelmében anyaegyháznak tekinthető és lelkészt választhat. Roykó Károlyt a gyülekezet első lelkészeként 1846. március 26-án iktatták be hivatalába. Ebben az időben az egyházközség 900 hívet számlált, ide tartozott csekély lélekszámmal Pécs is. Az első pécsi letelepedő Nendtvich Tamás gyógyszerész volt 1804-ben. Tudatában volt magasztos hivatásának, hogy rá vár a pécsi egyház megalapításának feladata.


Amint létszámuk lassacskán növekedett, megkérték a bonyhádi lelkészt, nemes Borbély Józsefet, hogy évente legalább egyszer szálljon ki Pécsre istentiszteletet tartani, Nendtvich Tamás házába. Ahogy a családok száma szaporodott, úgy béreltek helyiséget istentiszteleti célokra. E tarthatatlan viszonyok arra az elhatározásra bátorították a híveket, hogy saját imaházat szerezzenek. Ehhez 1846-ban hivatalos engedélyt kértek, melyre válasz nem érkezett. A gyülekezet fő célja továbbra is az anyaegyházzá válás volt, templommal és lelkésszel. 1868. június 17-én az egyházmegyei közgyűlés Pécs leánygyülekezet anyaegyházzá alakulását általános helyesléssel elfogadta. 1869. január 3-án iktatták be hivatalába Jeskó Lajos segédlelkészt, mint első pécsi lelkészt. 

Az 1846-ban már benyújtott templomépítési kérelmet megújítva kérték a várost, hogy e célra megfelelő telket jelöljön ki. A legmegfelelőbb telket a belvárosban a mai Dischka Győző utcában találták. A gyülekezet ezt megvette Gruber Edéné született Sey Franciskától 6500 Forintos áron. Az adásvételi szerződés 1869. szeptember 10.-én kelt. Meglévén a telek megkezdődtek az építkezés munkálatai. A teljesen kész templomot 1875. szeptember 22-én vette át a bizottság a vállalkozótól. A templom felszentelésével nem várták meg az átadást, a szertartás április 18-án, vasárnap az istentisztelet keretében ment végbe Karsay Sándor szuperintendens szolgálatával. A templombelső felszerelése adományokból jött össze.


A fehér-vörös erezetű fekete márványból készült keresztelő követ 1875-ben vette a gyülekezet. Az orgona készítésével a pécsi orgonaépítőt, Angster Józsefet bízták meg. A híres orgonakészítőnek ez a 6 regiszteres, egy pedálos orgona volt a tizenhatodik alkotása. Az oltárkép Madarász Viktor festőművész munkája. A kép árának előteremtési gondját a nemes Nádosy család levette a gyülekezet válláról. 1880. március 25. óta dísze templomunknak. Rueprecht János 1907-ben két harangot ajándékozott a gyülekezetnek, a harmadikat közadakozásból vették meg. Felszentelési ünnepélyük 1907. október 27-én volt.

Baldauf Gusztáv lelkész 1917-től haláláig, 1931-ig szolgált gyülekezetünkben. Ő teremtette meg az alapjait a róla elnevezett szeretetotthonnak, amelyben idős emberek gondozása folyik. Ez a szolgálat jelenleg Pogányban, az országos egyház fenntartása alatt zajlik. 

A lelkipásztori szolgálatot Takó István folytatta 1931-től 1944-ig, őt Káldy Zoltán követte. A háború utáni időszak az ébredés és evangélizációk időszaka Pécsett. Káldy Zoltán karizmatikus személyisége nagyban hozzájárult a pezsgő gyülekezeti élet létrehozásához. Káldy püspökké választása után Balikó Zoltán lett a gyülekezet lelkésze, aki 1990-ig volt az egyházközség parókusa. 1990. óta a gyülekezet megválasztott lelkésze Varsányi Ferenc. Az 1999-ben létrehozott második parókusi állásra Sefcsik Zoltánt választották meg, 2002. és 2004. között Baranyay Csaba töltötte be ezt a tisztséget.

1977. és 1983. között Szabó Lajos, 1985. és 1990. között Varsányi Ferenc, 2002-2004 között pedig Baranyayné Rohn Erzsébet töltötte be a gyülekezet másodlelkészi állását.

2007. szeptembere óta szolgál a gyülekezetben Németh Zoltán parókus lelkész, aki jelenleg az igazgató-lelkészi feladatokat is ellátja.

2012. október óta a gyülekezetben szolgál Ócsai Zoltán lelkész.

Gyülekezetünk lelkészei:

1. Jeskó Lajos 1868-1908
2. Porkoláb Gyula    1908-1915
3. Baldauf Gusztáv  1917-1931
4. Takó István  1931-1944
5. Káldy Zoltán 1945-1958
6. Balikó Zoltán  1959-1990
7. Szabó Lajos másodlelkész 1977-1983
8. Varsányi Ferenc 1990-2010
  1985-1990 között másodlelkész
9. Sefcsik Zoltán 1999-2002
10. Baranyay Csaba   2002-2004
11. Baranyayné Rohn Erzsébet másodlelkész 2002-2004
12. Németh Zoltán 2007-2013
13. Ócsai Zoltán 2012-
14. Hevér Beatrix  
15.Hajduch-Szmola Patrik  
16.Kovács Barbara  

 

 
 

Új Képeink

2017 Konfirmáció

A képre kattintva megnyitható a galéria.

Új Hírlevelünk

2017 Pünkösd

Új Hanganyag

2017.09.17. - Ócsai Zoltán