Két énekkari próba után énekeltem a Kossuth Rádió-ban

A címben leírtak pontosak és igazak, de egy kicsit árnyalni kell a büszke kijelentést, mert azért, az nem volt ez olyan egyszerű. Karvezetőnk, Balázs Magdi hívására mentem az első szerdai próbára. Miért ne mentem volna, hisz mindig szerettem énekelni, sok vidám társaság nótafájaként, akár hajnalig is vidáman daloltam, ha kellett, akár szlovákul is. Ami ugye nem lenne olyan nagy teljesítmény, ha tudnék szlovákul, de sajnos nem tudok, egy jókedvű dalos társaságban azonban ez sem akadály.    Ezek után úgy gondoltam, biztosan nem olyan nagy feladat pár egyházi ének eléneklése, főként, ha kottát is adnak, és van karvezető is, no meg a legfontosabb, sokan énekelnek még mellettem!

 Ennyi bevezető után el kell mondanom, nagy meglepetésben volt részem, mikor az első egyszerű kis kottát a kezembe kaptam. Valahogy így nézett ki:

Mit mondjak? Mikor hét év hegedűtanulás után már egyértelmű volt, hogy hegedűművész biztosan nem lesz belőlem, a hegedűt a kottával együtt inkább szerszámokra és hajóépítésre cseréltem! Ezután meglepő gyorsasággal elfelejtettem mindent, amit szolfézs és hegedűtanáraim nagy munkával belém sajtoltak. Szerencsére akadt azonnal tanítómesterem, kórustársam, Horváth Zoltán elmagyarázta, papírra vetette a kottában szereplő rejtjelek értelmét, no és a basszuskulcsot is.
Igen, a szegény embert még az ág is húzza, mert hegedűs koromból a violinkulcsra emlékszem némileg, tudom hol a C, meg a G, a többi meg már adódik valahogy. A basszuskulcsnak az a lényege, hogy ott minden máshol van, mint én gondolom!

Úgy elgondolkoztam, tulajdonképpen még kotta se nagyon kellene, mert a dallam „a fülemben van”, csak egy nagy bökkenő van még, amiről nem írtam: a basszus (mert oda kerültem) nem a fődallamot énekli! Azt a női kar zengi vidáman, könnyedén, az alt társaságában, de még a „tenorok” csapata is mindig mást énekel, mint mi. Összességében gyönyörűen hangzik, de ebben eligazodni sokkal nagyobb feladat, és koncentráció, mint gondoltam!

Mindössze két próbán vettem rész, mikor a Kossuth Rádió templomunkból közvetítette az istentiszteletet, és a kórus is szolgát. Bizony félve kérdeztem karvezetőnktől: én is mehetek énekelni???   Magdi biztatott, mentem, szólt az orgona, a kórus énekelt! Oly jó volt ott, a mi templomunkban énekelni, ennek a csodának részese lenni, mert énekelni jó!

Gondolatait papírra vetette: Vönöczky András

Új Képeink

Presbiter és felügyelő iktatás 2018

IMG 4204

A képre kattintva megnyitható a galéria.

Új Hírlevelünk

Pünkösd 2019

20190610

Új Hanganyag

2018.03.29. Pécs - Énekkar

Új Videónk

2017 Gyerekkarácsony